Life In Motion

Egy maratoni körömlakkozás margójára – avagy az egyszeri anya esete a körömlakkozással

Sokszor hallom férfiaktól, hogy mi nők, képesek vagyunk órákat sőt: NAPOKAT a fürdőben és/vagy szépítkezéssel tölteni. Halkan jegyzem meg, volt nekem olyan pasim, aki nemét meghazudtolva háromszor annyit fésülte a hosszú haját mint én, na de biztosan én vagyok igénytelen. 🙂 Mindenesetre, az alábbi példatörténet szóljon mindazon férfiaknak, akik nem tudják értelmezni, miért tart az… Tovább »

Mesék, amik miatt NEM ültetem képernyő elé a gyerekem

Mostanában többször is volt alkalmam ránézni a TV és a Youtube által felkínált mese-és „fejlesztő tartalom” lehetőségeire. És azt kell mondjam, nem örülök. Nagyon nem. Amúgy sem szokásom egész napos háttérzajnak beállítani a TV-t, viszont vannak azok a 10 percek, amikor MUSZÁJ összehoznom azt a nyomorult ebédet, hogy legyen mit enni adnom a gyereknek és… Tovább »

Én és a Fiam – mint két kicsi LEGO (DUPLO)

Szeretném bejelenteni a bámulatos örömhírt, miszerint a Fiam végre átlépte a konstruktív(abb) kor küszöbét! 🙂 Tehát, most már nem csak és kizárólag rombolásra és pusztításra képes (habár még mindig a “sötét oldalt” részesíti előnyben 😀 ), hanem elkezdett ÉPÍTENI is. Ennek örömére pedig előhúztam a képzeletbeli cilinderemből az “ász” lapomat: a LEGO DUPLOT. Igen, végre… Tovább »

Pünkösdi ballépés, avagy Irdatlanka az Állatkertben

Többször megfogadtam már, hogy a gyerekkel egy bizonyos kor elérése előtt (18) nem indulok el közösségbe/nyílt terepre/bárhova. Aztán valahogy mindig megemberelem magam, és úgy döntök, hogy tudom, tudjuk majd koordinálni a dolgokat. Mert két felnőtt csak elbír egy nagyjából két évessel. Ugye? Mivel Pünkösd hétvége a családi összetartás egyik ünnepe, ezért a szikrázó napsütéstől motiváltan… Tovább »

Bizonyító erejű tények és jelek arra vonatkozóan, hogy bizony: Anya lettél

Nem mondanám önmagamat ősanya típusnak: pár éve még olyan kijelentéseket tettem a nővéremnek, hogy ne bízza rám az unokahúgomat, mert még a végén eladom egy szép pár csizmáért. Egyrészt mert nem tartottam magamat alkalmasnak a gyermekfelügyeletre, másrészt pedig mert szeretem a (szép) csizmákat. 🙂 Ne tessenek puffogni és hápogni, meg szakaszosan venni a levegőt: nyilvánvalóan… Tovább »

5+1 gyerekes szokásom – avagy életem a (kis)Nyúl előtt és után

Bizony. Sokan megírták már, hogyan változott életük a valóságos csoda megtörténte után. Bennem ez csak mostanában kezd lecsapódni, így másfél év után. Tudjuk, hogy én nem vagyok az a gyorsan megemésztős típus (sőt, enni is elég lassan szoktam – mindenféle pejoratív értelemben is), szóval ezen egyáltalán nem csodálkozunk. Mindenesetre, összeszedtem azon felvett tulajdonságaimat, melyek a… Tovább »

Anyukák figyelmébe ajánlva: egy GYES-es apuka vallomása

Nem oly’ régen, január első napjaiban lefordítottam egy jogosan felháborodott anyuka, Ryshell Castleberry üzenetét azon kételkedők számára, akik azt gondolják: az otthon lévő anyukának semmi dolga, a gyereknevelés nem munka. Az eredeti üzenet elég sokakhoz eljutott és valljuk be: Ryshell a világ anyáinak szószónokaként gyönyörűen összefoglalta azt amit mi, GYES-en lévő anyák mindig csak öklünket… Tovább »

Mi a munkád? – Ősanya. – OK, de mit dolgozol?!

Olvasgatok néha szabad perceimben a neten mindenféle cikkeket, hogy az agyam picit kivegye a szabadságot. Mondanom sem kell, hogy valószínűleg a fele átgörgetett olvasmány egy percnél tovább sem marad meg a memóriámban, de mondjuk utóbbiról már régen letettem amikor Bencét vártam. Kedves ex-kolléganőm és barátnőm szokta mondani, hogy várandósság alatt annyi minden változik meg Bennünk/Velünk,… Tovább »

Fogadsz? – Fogadjunk! De végre a tutira!

Emberek! Rájöttem valamire. Anno, pár évvel ezelőtt képtelen voltam nevetés nélkül végigolvasni vagy hallgatni, hogy valaki újévi fogadalmakat tett. Mindezt persze teljesen komoly arccal. Elszántan csapkodva az asztalt, hogy “Igen! Jövőre leteszem a cigit!”, vagy “Teljesen magától értetődően leadok 10 kilót.”…esetleg: “Jövőre megveszem a fitnessz bérletemet és rendszeresen eljárok majd edzeni.”. No kérem, a nevetés… Tovább »

Karácsonyi nyugilista széttrolkodva – avagy AnTippek karácsonyra

Az imént még egy teljesen más bejegyzést gépelgettem, amíg a gyerekem – megközelítőleg még fél órát – alszik és nyugalom van. Bár totál mást kellene éppen csinálnom, de a bennem élő KisBuddha azt tanácsolja, MOST álljak meg és engedtessék meg a megfáradt porhüvelyemnek öt perc nyugalom, különben túlmelegszik a rendszer és az senkinek sem lesz… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!